Belépés
Elfelejtettem a jelszavamat

Tibi te bitang, ó

2018-03-01

Kemény "ütésváltás" volt ma köztünk a messengeren. Valószínűleg utoljára, mert talán ma rádöbbent, mennyire lehangoló a véleményem róla. Nem látja be, hogy amit és ahogy tett, az árulás volt, sunyiskodás, becsapás, értetlenkedik, hogy miért látom őt ilyennek. Felsoroltam a példákat, amikre csak annyit tudott válaszolni, hogy nem fog belemenni vitákba. Én sem mennék bele, ha tudnám, hogy a másiknak van igaza...
Mindenhol mindent töröltem, a legkisebb kis incifinci üzenetet is, amit az archívumban találtam még 2009-ből... Tulajdonképpen nincs nyoma már, hogy valaha is közünk volt egymáshoz. Csak az a néhány fénykép, amin a családtagjaimmal van közösen. De azokat majd nem nézegetem. :)
Megnyugszom már végre?
Kezdhetnek másról szólni a bejegyzéseim?

Kezdetnek elég annyi, hogy kis tartós kozmetika, új frizura és régi barátok megkeresése, velük való csevegés.
Jöhetne már a jó idő...
Könnyebben lehet ismerkedni is, felejteni is, ha hétágra süt a nap, zöldülnek a fák-bokrok, rajcsúroznak a madarak. Már csak egy kicsit kell kibírni.
Holnap jön a számítógépes guru, rendet vág a gépemen és már előre megsütöttem a piskótát, amivel meg fogom kínálni. Még hűl. Aztán megkenem a vaníliás-fahéjas-rumos krémmel és elteszem a hűtőbe, holnapra istenien összérik és váó...

Tibi, te bitang, ma még fejfájást okoztál -szó szerint- de túl vagyok rajta, hogy elmondjam tömören és egyértelműen ami nyomja a bögyöm. Illetve nyomta. Biztos meglepődtél, de tudnod kellett, hogy egy "huligán" vagy. A rosszabbik fajta. Isten ments, hogy valaha, valakivel kapcsolatod legyen, eddig mindenki sérült tőled. Csá, hapsi. Remélem ezzel vége életem egy nagyon hosszú és szomorúvá vált szakaszának.

Hozzászólások (0)