Az ablakban

Az ablakban álltam és vártam, mikor kanyarodik az autó a ház elé. És amikor bekanyarodott, elkezdett gyorsabban verni a szívem és elöntött a melegséghullám. Jön!
És már nyitottam az ajtót és vártam, hogy belépjen és ölelés és puszi. Amikor pedig elment, addig álltam az ablaknál és integettem, míg végleg kigurult az autó a látómezőmből. És akkor egy kicsit mindig szomorú voltam. Akkor mindig csak egy fél maradtam. Egy be nem fejezett egyenlet, egy félig mondott mondat egy célt nem érő mozdulat. Egészen addig, míg meg nem láttam az autót, ahogy bekanyarodik a ház elé...